Árpád-házi Szent Erzsébet templom Kötcse
A község első írásos említése 1229-ből II. Endre korából származik "Keccha inferior és Keccha superior" néven, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az egyházi élettel kapcsolatos első adat 1332-ből található, ekkor Kötcse már templomos hely volt.

A
török időkben a lakosság elpusztult. 1703-ban Kötcsét lakatlan
pusztaként említik Antall János birtokaként. 1730-ban magyar-ajkú
református telepesek és néhány sváb dohánykertész család
érkezett. Később az Antall család az őslakosok mellé
evangélikus jobbágyokat telepített be Hessen tartományból.
A Katolikus egyház kötcsei működéséről csak a XVIII. sz. közepéről találhatók adatok. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1749 évi látogatási jegyzőkönyvéből tudható, hogy "Kötcse 1745-től a Karádi egyházközséghez tartozik, földbirtokosa nemzetes Antall János. A falu nyugati részén, kis dombocskán a katolikusok egykori kőtemplomának nyomai láthatóak. Nincs lelkésze. A szertartásokat a karádi mester (kántortanító) végzi.
Kötcse lakóinak vallási megoszlása 1725-ben 33% római katolikus, 14% református, 26% evangélikus.
Az evangélikusok 1739-ben szalmatetős imaházat építettek fából. A lelkészük áttért a katolikus hitre és az imaházat is a katolikusok foglalták el. Ez a kis templom az idők során elenyészett.
Kurbély György püspök 1815 évi látogatásáról maradt leírás: "Csepel falu, Csicsal és Kötcse községekben nincs katolikus templom, sem plébániaház. Jó lenne, ha plébániaház jönne létre Kötcsén. A plébános az 1762-es keszthelyi születésű Vidy Antal, a káplán Cserven Tamás. Kötcsén és Csicsalon sem iskola, sem mester nincs".
1940-ben a községben 1877 lakos élt, vallási megoszlásuk 590 római katolikus, 5 görög katolikus, 270 református, 989 ágostai evangélikus, 2 görögkeleti, 8 izraelita, 13 egyéb.
1945. július 1-én Mindszenty József veszprémi püspök Kötcse leányegyházat plébániává emelte. A plébánia megszervezésével Bertalan Béla zalaszántói káplánt bízta meg. A plébániához Kötcsén és Nagycsepelyen kívül Póca-puszta, Csicsal-puszta, Sárkány-puszta, Meggyes-puszta, Magyal, Cseszta-puszta és Tekeres-puszta is hozzátartozott.
1945-ben Kötcsén 974 evangélikus, 770 római katolikus, 6 görög keleti, 191 református, 4 görög katolikus, 7 unitárius, 32 baptista, 11 izraelita vallású lakos élt.
Bertalan Béla új állomáshelyéről így ír "A sok nehézség ellenére is megszerettem Kötcsét és az új munkakörömet. A felekezeti béke is megvan közöttünk. Munkámat fiatalos kedvvel végzem. Szeretnék itt maradni, míg programomat megvalósítom: Templomot építeni a Mindenhatónak, először a szívekben, azután kőből és fából!"
Bertalan Bélát felmentették a munkavégzés alól, utódja Vörös József kéthelyi káplán lett, aki 1946-50 között plébánosként szolgált Kötcsén oldallagosan ellátva Nagycsepelyt és Somogymeggyest. Határozott célja volt, hogy legyen Kötcsének temploma. Addig a katolikus iskolában tartották a szentmiséket, ahol ma a templom áll. Rumbach Gézáné (szül. Kacskovics Irén) 1913-ban bekövetkezett halála előtt alapítványt tett a katolikus templom építésének javára. 22 000.-Koronát és egy kataszteri hold gyümölcsös kertet adományozott, azzal a kéréssel, hogy a telken felépülő templom kriptájában ő és édesanyja, néhai Antall Petronella nyugodhasson.
1948-ban az állam engedélyt adott a templom megépítéshez, amely Vándor Ferenc egyházmegyei építész tervei alapján készült. Az ünnepélyes alapkőletétel 1948. november 7-én volt. Az eseményre Mindszenty hercegprímás is áldását küldte. A templom alapkövét Egyed Lajos karádi esperes áldotta meg. Az alapkőletétel után megkezdődött az építkezés.
A templom építését a régi iskola helyén kezdték el. Az iskolaépület bontási tégláit beépítették a templom alapjába. Az alapítvány pénze a magas infláció miatt elértéktelenedett. A gyümölcsöskertet el kellett adni, hogy az árából folytathassák az építkezést. A Kultuszminisztérium is 5000.-Ft támogatást nyújtott. Bánáss László megyéspüspök 3000.-Ft adományából plébánia kialakítás céljából megvették Reichert Ádám házát, ami a régi iskolával szemben a falu közepén állt. Az építkezést a hívek, sőt más felekezetű hívők is adományokkal segítették. 1949-ben elkészült a keresztút és beszerezték a harmóniumot.
1949-ben engedélyezték a Kötcsei új római katolikus templomban a szentmisék tartását. A templom felszentelését Badalik Bertalan megyéspüspök celebrálta 1949. november 20-án.
Jelenlegi formáját a templom 1960-ban nyerte el. Falazata kőből és téglából készült, fenyőgerenda tetőzettel, eternitpala fedéssel. A belső bútorzat tölgyfa anyagát Bánáss László veszprémi püspök adományozta.
Vörös József plébános 1949-50 között Vándor Ferenc építésszel Nagycsepelyen és Somogymeggyesen is terveztetett kisebb templomokat és azok a kötcseihez hasonló összefogással épültek fel. Vörös plébános urat kérésére, és leromlott egészségi állapotára tekintettel 1950. szeptember 25-én felmentették a plébánia vezetése alól.
1950-1952 között Bittmann Zsigmond volt Kötcse plébánosa. Utóda Ürmös Antal 16 évet szolgált. Ezekben a nehéz évek zajlott le az államosítás és a vallásüldözés. 1952. májusában építették be a templom új főbejáratát és bevezették a villanyt. 1953. áprilisában elkészült a szószék feletti templompadlás, majd 1954. májusában a belső vakolás.
Czigány Ferenc 1968-1983 között vezette a plébániát, mint egyházmegyés világi pap. Korábban ferences rendi szerzetes volt. Az ő idejére esett a templom építésének végleges befejezése és az új plébánia felépítése. A plébános az építkezésben fizikailag is közreműködött, festett, mázolt, a kőműves és ácsmunkák nagy részét is ő végezte. A templomépítés befejezésében a hívek is tevékenyen közreműködtek. 1983-ban vonult nyugdíjba. Utóda Kiss József a szóládi és kötcsei plébániák vezetését vállalta.
1984. márciusától a kötcsei plébánia ügyintézését oldallagos ellátásra a balatonszemesi plébániához csatolták. Ez időben a szemesi plébános Dobos Gyula volt.