Bűnbánó Magdolna templom Balatonszárszó

Balatonszárszóelső írásos említése "Zarozo"- ként 1055-ből való. Sz. László király 1082-es oklevele szerint "Praedium Zarrosozow" a veszprémi káptalan birtoka.

1905-ben kápolnát építettek a volt római katolikus iskola északi falához, amely nem lehetett nagyobb egy színpadnál. A két épületet egy spanyolfal választotta el egymástól. Az iskola tanterme képezte a templom hajóját, a kápolna pedig a szentély szerepét töltötte be. A kápolnának nem volt tornya, ezért a főtéren egy haranglábat építettek, amelybe a harangot helyezték el. 1909-ben Hegedűs János és neje Györki Katalin kőkeresztet állíttatott a volt r.k. iskola elé. Az iskolához épített, ill. az iskolától spanyolfallal elválasztott kápolna, hamarosan kicsinek bizonyult a 830 római katolikus szárszói hívő számára.

A szárszói Törzsök Lajos 1929-ben új templom építését kezdeményezte. Elsőként templomépítő bizottságot hoztak létre, majd a Vallás- és Közoktatásügyi minisztertől engedélyt kértek a templom felépítésére és gyűjtés megindítására. A szorgalmas gyűjtés eredményeként tízezer Pengő gyűlt össze. Ehhez járult még a veszprémi püspök 1500 Pengője, valamint a veszprémi káptalan 100 Pengője is. A költségekhez dr. Hunyady József kegyúr 2000 Pengővel járult hozzá. Ezen túlmenően az egyháznak ajándékozta a templom mellett levő épületet, melynek tégláit felhasználhatták a templom építéséhez.

A szárszói Törzsök Lajos 1929-ben új templom építését kezdeményezte. Elsőként templomépítő bizottságot hoztak létre, majd a Vallás- és Közoktatásügyi minisztertől engedélyt kértek a templom felépítésére és gyűjtés megindítására. A szorgalmas gyűjtés eredményeként tízezer Pengő gyűlt össze. Ehhez járult még a veszprémi püspök 1500 Pengője, valamint a veszprémi káptalan 100 Pengője is. A költségekhez dr. Hunyady József kegyúr 2000 Pengővel járult hozzá. Ezen túlmenően az egyháznak ajándékozta a templom mellett levő épületet, melynek tégláit felhasználhatták a templom építéséhez. 

1930 őszén kezdődött az építkezés Muskovits (Marosi) Sándor építész tervei alapján. Az anyag megvásárlása után a hívek, az iparosok, a szomszéd községek uradalmai önkéntes munkával segítették az építkezést. Sipőcz Ferenc nyugdíjas tanító, munkafelügyelőként segítette az építész munkáját. 1931 tavaszán tető alá került a templom. 1932 tavaszán azonban még 700 Pengő hiányzott a befejezéshez, ezt az összeget gróf Hunyady házaspár fizette ki. 1932-ben elkészült a szárszói új egytornyos neoromán templom.

1932. május 28-a jeles napja volt a plébániának. dr. Rott Nándor püspök úr aznap szentelte fel az új szárszói r.k. templomot, és szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a Szóládi Plébánia híveinek. A felszentelésen részt vett dr. Luksics József apát somogyi főesperes és dr. Pfeiffer János szentszéki jegyző. Aznap reggel Szólád, Őszöd, Szemes és Teleki lakói a tanítók vezetésével körmenetben vonultak Szárszóra, a templom szentelésére és a bérmálásra. A püspök úr a templom ajtóban történt fogadtatás után megkezdte a templom felszentelési szertartását, amelyben a Karádi Esperesi Kerület számos papja segédkezett. Ezt követően dr. Rott Nándor püspök úr celebrálta az első szentmisét, szép szavakkal méltatva a szárszóiak áldozatkészségét, az új templom felépítése során. Ezután mintegy 400 hívő (!), bérmálása következett, akik a templom kertben áhítattal fogadták a Szentlélek Úristen megerősítő kegyelmét.

A templomépítés idejében, 1908 és 1939 között Schandl József volt a Szóládi plébános, akinek Teleki, Szárszó és Szemes híveinek lelki gondozása is a feladata volt. 

Az új templom berendezése akkor még csak a régi oltár, az orgonapad, a harmónium és a megviselt szószék voltak. A padok még nem készültek el. A templom környékének a parkosítására is később került sor. 1934 nagyböjtje idején a templom egy szép szent sír oltárral gyarapodott, amelyet Daday János ny. igazgató-tanító készített és ajándékozott a szárszói hívőknek. Az oltárkő 1934 nyarán érkezett a Veszprémi Püspökségtől.

Miután Schandl József 1939 januárjától a Balatonszemesen létesített új plébánián folytatta a hivatását,dr. Horváth Zoltán a hittudományok doktora vette át a Szóládi plébánia vezetését. Ettől kezdve több mint 40 éven át ő látta el a szárszói hívek lelki gondozását is.

Szárszón a megrepedt kisebbik harang helyett új harangot öntettek Szlezák Ráfael budapesti harangöntő mesterrel. A harang ára a helyi lakosok közadakozásból egy hét alatt gyűlt össze.

1939 szeptemberében 150-200 lengyel menekült érkezett Szárszóra, akiket penziókban és magánlakásokban helyeztek el. Meghívták őket a Központi Vendéglőben tartott karácsonyi ünnepségre, ahol ajándékot is kaptak. 1940. márciusban Winczowski Francisek lengyel pap érkezett Szárszóra, aki jól megtanult magyarul, és nagy segítségére volt a több községet szolgáló Horváth atyának.

1940 tavaszán a szárszói templom új vaskerítést kapott, amelyet Szabó János helyi mester készített. 1941-ben bevezették a villanyt a templomba, az iskolába és leburkolták a bejárati utat. A templom két oldalfalára kétkarú gyertyákat szereltettek, a főoltár fölé reflektort, kórus alá és a főajtó fölé pedig gömbégőket.

1944. augusztus 15-én Mindszenty József püspök úr meglátogatta a szárszói templomot és tetszését fejezte ki. Szárszón a háború miatt folyamatosan menekültek vonultak Kanizsa felé. Megsegítésükre ideiglenes konyhát állítottak fel, amelyben a Szent Vince egyesület hölgyei az étkeztetésben segédkeztek.

1954-ben Árok István szárszói festő végezte a templom belső falai festését.

1971-ben a régi harmónium helyére orgona került, Miklós Györgyné (Horváth Magdolna) százezer forint adománynak köszönhetőnek.

1977-ben állították be a templomba a szembemiséző oltárt, amelyet a törökkoppányi templomból vettek 8 000 Ft-ért. Az új oltárt júliusban szentelte fel Baróti irodaigazgató úr. A régi oltárt eltávolították, az alsó részét szétbontották, a felső, fából készült

részét feltették a kórusra. Később a régi oltár felső része a tabernákulummal a karzat alá került. A szentélyt cementlapokkal burkolták le, az ott levő szobrokat a hajóba helyezték át.

1980. április 11-én meghalt dr. Horváth Zoltán esperes plébános. A temetést dr. Paskai László veszprémi püspök végezte. A szóládi plébánia ellátása Czigány Ferenc kötcsei plébános feladata lett.

Az új plébános első dolga a szárszói templom rendbehozatala volt. Megújíttatta a tetőzetet. A következő évben a templom tatarozását végezte el kívül-belül a toronnyal együtt. Kicserélték a villanyvezetéket, újra festették a mennyezetet és a falakat. A festést a plébános maga végezte a szemesi, a boglári és a miklósi plébánosok segítségével. Saját terve alapján kibővítette a templomot. A földszinten egy folyosót és egy irodát alakítottak ki a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel. Az emeleten pedig tanácstermet, melyet hitoktatás céljaira is felhasználnak, és két vendégszobát építettek, a nyáron kisegítő lelkészek számára. A bővítéssel egy időben korszerűsítették a templomot, illetve a hozzáépített részt. 1983-ban bevezették a vizet, 1986-ban a gázt, és felújították a járdákat. Megvalósították a templom padlófűtését a bal oldali padsorokban.

A művészi áldoztató rácsot Fodor József Gyula, helybeli lakatos készítette.

1986-ban állították fel a keresztet a korpusszal az oltár mögött. A kereszt Varga Ferenc iparművész alkotása. A templom védőszentje bűnbánó Szent Mária Magdolna. 1986-ban egy Mária Magdolna olajfestményt helyeztek az oldalajtó fölé. 1987-ben új szőnyeget kapott a templom, és a szakrális tárgyak újra aranyozása is megtörtént.

1989-ben 9 db új pad került a templomba. Padfűtést vezettek be. 1992-ben a balatonszárszói egyházközség visszakapott két korábban államosított egyházi épületet; a kántorlakást és a katolikus iskolát.

Balás Béla kaposvári megyéspüspök úr 1994. június 1-vel Balatonszárszón új plébániát alapított, melynek első plébánosa Sudár János lett.

1995-ben Sudár Jánost Osztopánra helyezték. Ettől kezdve Dobos Gyula plébános látta el oldallagosan Balatonszárszót és a kötcsei plébániát is.

2001-ben filiává minősítették a kötcsei plébániát, és Nagycsepellyel valamint Telekivel együtt Balatonszárszóhoz csatolták. Miután Dobos Gyula plébános nyugdíjba vonult, 2011. augusztus 1-jével Tomanek Pétert nevezték ki plébániai kormányzóvá.

2011-ben egy sikeres pályázat eredményeként, Petkes János világi elnök vezetésével sor került a balatonszárszói templom falszigetelésére (vízszigetelés) és a régi vaskeretes ablakok fakeretes, hőszigetelt üvegre való cseréjére. Ez utóbbit Horváth István helyi iparos végezte el. Ugyancsak 2011-ben a szentélybe Bűnbánó Magdolnát, a templom védőszentjét ábrázoló ólomüveg ablakot készített Tóth Erzsébet iparművész, a nyaralótulajdonos Rékai József és felesége felajánlásából.

2015-ben Skálát Sándor helyi festő újra festette a templom belsejét, és megtörtént a templom fűtésének felújítása is, ami Irányi Ferenc munkája. A munkák az egyházközség önerejéből valósultak meg. Jelenleg a templom tornyában két harang lakik.

Napjainkban Szárszó a szemesi plébániához tartozik, így az egyházi szertartásokat és lelki gondozást 2016. augusztusa óta Borza Miklós Balatonszemesi plébános végzi.

A szárszói Bűnbánó Magdolna római katolikus templom egyéb figyelemre méltó művészi és kézműves alkotásai:

• A főbejáratnál a "Szárszói Nagymama" egészalakos fából faragott szobra, Koszti István Miklós alkotása. A szobor 1958-ban készült el, a mai helyére 2020-ban került. Állíttatta dr. Soós László.

• A márvány keresztelő kút a szentélyben

• A diadalívre festett bibliai képsor Daday Ferenc Los Angelesben élő magyar festőművész munkája. Az alkotás 2002-ben készült.

• A diadalív keleti indulásánál Jézus Krisztus kőszobrát láthatjuk.

• Madonna szobor a templomhajó nyugati falán látható.

• Szent József szobor liliommal, a templomhajó keleti falán elhelyezve.

• Páduai Szent Antal nyugati hajóban a karzat alatt fa szobortalpon.

• Függő gyertyatartó fém vázzal Sarlós Boldogasszony szobrocskával, a karzat alatt.

• Régi oltár felzete a karzat alatt, a keleti oldalon.

                              Összeállította: Kiss László amatőr helytörténet kutató