Páduai Szent Antal Templom
• A templom hosszú múltra tekint vissza. Az első szemesi templom román stílusban épült 1100 és 1200 között. Kicsi, kápolnaszerű templom volt. A mai szentély külső falán látható vakolatlan falrész ennek a 12. századbeli templomnak a fala. Ma is látható még egy lőrésszerű kis ablak, rajta az eredeti vakolattal. Ugyanez a vakolat az ablaktól jobbra és balra nagyobb foltokban megmaradt a kápolna falán is. Közvetlenül a modern vakolat széle alatt sarokra állított, illetve faragott téglák jelzik az ősi kis templom fogas párkányának vonalát. Ez a kis templomfal az egész déli Balaton part legrégibb még fellelhető építészeti műemléke, amely nem rom, hanem az "élő" épület szerves része.
• A második templom. Az eredeti kis templomban kárt tett a tatárjárás (1241-1242). A több évtizeddel későbbi helyreállítás idején a megnövekedett lakosság miatt már megnagyobbítva építették újjá a templomot. Az új – második lényegesen nagyobb – templom megőrizte a 12. századbeli kis templom déli falát. Ennek az új templomnak legértékesebb maradványa a szentély a maga három remek kőkeretes ablakával. Az ablakok stílusjegyei, félkörből alig kiugró csúcsívei arra vallanak, hogy a második templom valamikor 1300 körül épült átmeneti, illetve kora-gót stílusban. Károly Róbert király uralkodása idején – 1320 táján – a Roholchi család egész vagyonát a szemesi egyháznak adományozta. Ebből a vagyonból épült 1325-ben a falutól délre a pálos szerzetesek Mindenszentek-ről elnevezett kolostora és feltételezhető, hogy a Roholchi család vagyonából újult meg és bővült ki a plébánia templom is. Az 1335-ös pápai összeírásban Szemes plébániás egyházként szerepel, plébánosa Péter. A második templom 4,6 méterrel rövidebb volt, mint a mostani. Homlokzati falának helyét a belső bejárati ajtó előtt 4,6 méterrel, a hátulról számított második padnál a vakolatba rótt függőleges vonalak jelzik..
• A harmadik templom. Ránk maradt levelének tanúsága szerint 1517-ben gergelylaki Buzlay Mózes, Mátyás király egykori udvari embere 4,6 méterrel toldotta meg templomunkat. Buzlay emlékét őrzi a szentély baloldali belső falán elhelyezett díszes dombormű, melyet régebben mindenki pasztofóriumnak, szentségtartó fülkének gondolt. A falkutatás azonban kiderítette, hogy sohasem volt fülke a dombormű mögött. Így a domborművet inkább díszes emléktábla maradványának kell tekintenünk. Különösen felső, kőbe faragott része igazi szép reneszánsz munka. Buzlay Mózes nyilván Mátyás király udvarából hozta magával ezt az új művészeti ízlést, melynek véletlenül fennmaradt vidéki kis gyöngyszeme a szemesi dombormű felső része.
• Kilenc évvel a templombővítés után, 1526-ban, a mohácsi csatavesztéssel az országra szakadt a másfél évszázados török uralom. Somogy megye megbízottai a török kiűzése után, 1721-ben, jegyzőkönyvben rögzítették a templom akkori állapotát: "Kőtemplom található a faluban, de elhagyottan, romos állapotban, falai nagyrészt még megvannak … A szentély és a sekrestye még felismerhető …" 19 évvel később, 1740-ben, Hunyady Antal kiegészíttette, beboltoztatta és tetővel látta el a megrongálódott falakat, meghagyva a templomot az 1517. évi méreteiben, új tornyot is építve eléje 1749-1750-ben.
• A Hunyady-féle újjáépítéskor nem hordták ki a templomból a török időkben ott felhalmozódott törmeléket, hanem csak elegyengették és lefedték. Ezáltal a templombelső alacsonnyá, nyomottá vált. Az 1964-1972. évi műemléki feltárás végső mozzanata az volt, hogy 1972-ben eltávolították a templomból a 65 cm magas törmelékréteget és így most eredeti méreteiben és szép arányaiban áll előttünk a templom, úgy, ahogy a török idők előtt 1517-ben állott.
• A templom tornyában három harang lakik: A kis harang súlya 90 kg. Egyik oldali felirata: Öntötte Walser Ferenc R.T. Budapesten, 1893. No: 2153. A másik oldalán relief látható, amelyen Szent Antal a keresztről hozzáhajló Krisztus előtt térdepel (ugyanez a kép volt a régi oltárképen is). A középső 150 kg súlyú harangot gróf Hunyady József öntette IV. Károly király emlékére. A harang egyik oldali felirata: IV. Károly EM. 1924. relief (dombormű): koronázási jelenet. Másik oldalán: A 1924 D. Harangművek R.T. öntött engem Budapesten F.W. Rincker által. No: 3100. Az 1935-ben öntött nagyharangot 1944. július 9-én hadi célra elszállították. Pótlására csak 1995-ben került sor, amikor Galbavy Jenő szemesi lakos egy 351 kg-os harangot öntetett, amelynek felirata: "Öntette Galbavy Jenő Krisztus Király tiszteletére a Balatonszemesi r.k. templom részére Gombos Lajos harangöntő mesternél Őrbottyánban 1995 évben." A harangot Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel 1995. június 11-én.
• Az 1939 és 1945 közötti időszakban, ahogyan az ország számos más települése, úgy Balatonszemes is befogadott mintegy két tucat lengyel menekültet. Többségüket kéthelyi Dr. Hunyady József gróf szállásolta el. Köztük a Szyska lengyel grófi családot is. A lengyelek hálájuk kifejezéseként a számukra a legbecsesebbet, a csodatévő Czestochowai Fekete Madonna kegykép művészi másolatát ajándékozták községünknek, amelyet 1943 tavaszán Schandl József esperes úrnak adtak át. A képet a Magyarországra menekült Stefan Antoni Filipkiewicz a Krakkói Művészeti Akadémia professzora festette. A művészt 1944 nyarán hazafias tevékenysége miatt a Gestapó elhurcolta és Mauthausen-Gusenben kivégezték. A festményt 1943. május 9-én Angelo Rotta pápai nuncius szentelte fel, majd a r.k. templom szentélyének falán helyezték el. Az 1949 körüli politikailag zavaros időben gondos kezek ismeretlen helyen biztonságba helyezték. 2016-ban a kép előkerült és templomunk haranglábának falát díszíti. Kétnyelvű réz tábla emlékeztet az adományozók szándékára.
• Martosi Feszty Masa – Jókai Mór unokája és Feszty Árpád a Magyarok Bejövetele Körkép festője lányának – képei Balatonszemesen:
A szűz és vértanú "Szent Filoména" festményét a templomunkba belépve, balra a gyóntatófülke mellett találjuk. Dr. Klempa Sándor veszprémi püspök, apostoli kormányzó 1961. május 2-án engedélyezte, hogy Feszty Masa Szent Filoména c. festményét Horváth Árpád lelkész elhelyezhesse a szemesi templomhajóban.
Berg Glória bárónő Feszty Masa: "Szent Ilona" szénrajzát 2009. augusztus elsején adományozta egyházközségünknek. A kép a kórusfeljárónál díszíti templomunk falát
Szent Filoména és Szent Ilona rokonsága: 2009. augusztus elsején templomunkban a váci székesegyház Szent Cecília kórusa, az ajkai Jézus Szíve Plébánia Templom Szent Cecília kórusa és Pörneki Anikó énekművész szerepelt Varga László zeneszerzővel. Vendég volt Glória Berg bárónő (a németországi Berg hercegség utolsó élő leszármazottja) akit Dr. Helmut Strasser ny. nagykövet kísért. Glória Berg bárónő Feszty Masa "Szent Ilona" szénrajzát adományozta templomunknak. A kép a nagynénje megtört arcát ábrázolja, amikor az 1956-ot követő két éves börtön büntetéséből kiszabadult. A Szent Filoména képen pedig a 13 éves Berg bárónőt ábrázolja Feszty Masa.
• A terrakotta "keresztút" Cziráki Lajos győri rajztanár, festő és szobrászművész alkotása 1974-ből. A kompozíció már megvalósult a pápai nagytemplomban (terracotta) és a bálványosi templomban olajfestményként. A művész szerint a mű legkiérleltebb változata a szemesi templomban található.
• A templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázoló régi barokk oltárkép egy XVIII. századi ismeretlen művész munkája. A festmény valószínűleg a templom barokk kori újjáépítésekor az 1750-es években készült és akkor került a templomba.
• A diadalív két oldalán található Szűz Mária és Szent Antal hársfából készült szobra. A szobrok készítője H. Fromelius német faszobrász. A szobrok a hívek adományaiból készülhettek el. A Szűz Mária szobor 1992-ben, a Szent Antal szobor pedig 1994-ben került elhelyezésre (Nagy Nándorné OMF vezető felügyelő hozzájárulásával.
• A sekrestye alatt feltételezések szerint kripta lehetett, de erről közelebbi információval nem rendelkezünk.
• Miséző oltár: Az építéstörténeti kutatás eredményeként és templom-felújítási munkálatok során 1973. júniusában, a fából készült "iparos-barokk" oltár helyére, új műkő oltár került. Az új oltárt Mendele Ferenc mérnök tervei alapján Nagy Braun János zirci kőfaragó mester készítette el és állította fel. 2023. július 9-én Páduai Szent Antal csont ereklyéje került – adományként – az oltárra.
• A tabernákulum a régi oltár közepén volt. Helyette a szentély déli oldalfalába épített tabernákulum készült. Az új tabernákulumot 1975 nyarán Bácsfalvi Csanád iparművész készítette Mendele Ferenc tervei szerint. A fali szekrény bélelése pedig Pavelka István helyi iparos munkája.
• A templom apszisában látható a "Nádasdladányi Feszületcsoport" ami eredetileg a nádasdladányi báró Schmidegg család kápolnája részére készült 1757. november 2-án Mária Terézia uralkodása alatt. (Felirata: F.A. Baronius V. Schmidegg 1757 den 2.9. (november). Nádasdladányból Dr. Klempa Sándor apostoli kormányzó Veszprémbe vitette a szúette, elhanyagolt szobrokat az általa létesített gyűjteménybe, ahol szakszerű restauráláson esett át a szoborcsoport. Kérésünkre Dr. Lékai László püspök, apostoli kormányzó 1973. augusztus 14-én liturgikus célra "kölcsön adta" a balatonszemesi templomnak. A feszületcsoport 1 darab fafaragású feszületből és 2 darab fafaragású szoborból áll. Ez utóbbiak Szűz Máriát és Szent Jánost ábrázolják.
• A templomkertben található "Lourdes-i barlang" 1974-ben készült el. Takács János egyházmegyei építész modern vonalú barlangtervét Vadasfalvi János balatonboglári műköves mester építette. A barlangba egy igényesen faragott márvány Mária szobrot helyeztek, amely addig a szemesi temetőben kallódott.
Összeállította: Kiss László amatőr helytörténet kutató